2021. augusztus 19., csütörtök

Leiner Laura: Higgy nekem – értékelés

 
! Note to my English speaking readers: This review will be about a book written by a Hungarian author, therefore, I will not include an English section in this post. !
 
Leiner Laura: Higgy nekem | Könyvprofil
Megjelenés ideje: 2021. május 5.
Sorozat: Iskolák versenye II. trilógia
A sorozat kötetei:
Bízz bennem
Higgy nekem
Fülszöveg:
Már ötödik napja tart az IOV, és a címvédő piros csapat még mindig versenyben van, méghozzá nem is akárhogy, a résztvevők és szervezők is őket tartják az egyik legesélyesebbnek a győzelemre.
Az otthoniak azonban továbbra is kétkednek, számukra az idei Szirtes-csapat mindörökre megbélyegzett társaság marad, akiknek az IOV részvétele és eredménye sem változtatja meg a negatív megítélésüket.
Kocsis igazgató próbál tenni ez ellen, és mindent bevetve igyekszik megkedveltetni a négy versenyzőt a szirtesesekkel, miközben a Hortobágyon egyre kiélezettebb a verseny, Sára, Rajmund, Vivi és Dominik pedig az események sodrásában szép lassan rádöbbennek, hogy nemcsak sorstársakra, de barátokra is találtak. Sőt, talán még annál is többre…
A Higgy nekem az Iskolák versenye második trilógia második része.
 
 
– Hát akkor – ragadta meg Dominik az üdítősüvegét – arra, hogy számíthatunk egymásra – mondta, mire azonnal letettem a villámat, és bólintva felemeltem a cipőm mellől a kulacsomat, majd a magasba tartottam, ahogyan Vivi és Rajmund is.
– Jóban-rosszban – mondta Vivi.
– Úgy-úgy – bólintottam.
– Főleg rosszban – tette hozzá Rajmund, és nevetve összekoccintottuk az italainkat, majd beleittunk.
 
Ismerős nektek is az a helyzet, amikor egy nagyszerű könyv került a kezetekbe, és olvasás közben egyszerűen elfog titeket egy olyan érzés, hogy úgy olvasnátok tovább, mert már nagyon kíváncsiak vagytok, hogy mi fog történni, de ugyanakkor nem is akarjátok folytatni, mert nem akarjátok, hogy véget érjen a történet? Hát, én pontosan ezt éreztem a Higgy nekem olvasása közben.
Mindössze néhány nappal ezelőtt értem a végére, de még most is nehezen találok szavakat arra, hogy mennyire is imádtam ezt a könyvet. Meg merem kockáztatni, hogy sokkal jobban tetszett, mint a Bízz bennem. Sőt, még az egész első trilógiánál is jobban szerettem. Pedig aztán ezek is teljesen levettek a lábamról.
Nagyon gyorsan a végére értem (sajnos), és most fogalmam sincs, hogy mit kezdjek magammal, amíg meg nem jelenik a harmadik kötet. Miután a Higgy nekem végére értem, annyira nem voltam képes elszakadni ettől a világtól, hogy inkább elkezdtem újraolvasni az Iskolák országos versenye trilógiát a legeslegelejétől, vagyis Hannáék történetétől. Már nem sok van hátra a Maradj velemből sem, és most, ennek az értékelésnek az előkészítése során, ahogy újraolvastam néhány kedvenc jelenetemet a Higgy nekemből, olyan érzésem támadt, hogy most meg ezt szeretném újra elolvasni. Tényleg fogalmam sincs, hányszor fogom még a kezembe venni ezt a sorozatot a második trilógia harmadik kötetének megjelenéséig. Ha tippelnem kellene, csak annyit tudnék mondani, hogy sokszor.
 
– Mégis miért lógtok állandóan itt, ahol nem látni rátok, és nem tudni, miben mesterkedtek? – kérdezte köszönés nélkül.
– Mert itt nem látni ránk, és nem tudni, miben mesterkedünk? – tippelt Rajmund, a megjegyzésén pedig felröhögtünk.
 
A történet rögtön a Bízz bennem cselekményei után folytatódik. A Szirtes csapatnak napról-napra sikerült bebizonyítania, hogy igenis méltóak a feladatra, és akár még képesek a győzelemre is, és bár sokan hisznek bennük, és támogatják is őket, az otthoniakban így is nagy a kétely, sokan még mindig úgy gondolják, hogy Kocsis igazgató úrnak nem a négy „legbalhésabb” diákját kellett volna erre a megmérettetésre küldenie. Kocsis viszont továbbra is hisz bennük, és amíg csapata a Hortobágyon kűzd, hogy másodjára is győzelemre vihesse a Szirtes Gimnáziumot, és elhozza neki az oly nagyon áhított kupát, addig ő egy új célt tűzött ki maga el: mindenáron meg akarja kedveltetni a versenyzőit az iskola diákjaival.
Mindeközben a Szirtes csapat tagjai, Dominik, Sára, Rajmund és Vivi, mindent megtesznek azért, hogy a legtöbbet kihozzák magukból, és a versenyen való helytállásuk közben rájönnek arra, hogy sokkal többek ők egy csapatnál. Vajon sikerül tovább menetelniük a győzelem felé? Megtudhatjátok, ha elolvassátok Leiner Laura Higgy nekem című regényét.  
 
– Köszönjük a kedves szavakat. Nekem személy szerint nagyon sokat jelent, és úgy érzem, hogy itt, a verseny alatt szintet lépett a kapcsolatunk, ezért szeretném megkérdezni, hogy ezentúl hívhatom Dénesnek? – kérdezte, mire mi felnevettünk, Tahi pedig unottan meredt ránk, és horkantva megrázta a fejét.
– Fehér, te annyira hülye vagy – jelentette ki, és hatalmas kezével Rajmund tarkója felé nyúlt, mire ő röhögve behúzta a nyakát, és vigyorogva kitért a mozdulat elől. – Na jó, erről ennyit, tűnés reggelizni! Gyerünk-gyerünk, mozgás! Fehér kinyírta a szép pillanatot, lefelé innen, elég volt – utasított minket Tahi, és a hatás kedvéért még tapsolt is párat (…).
 
Nem tudom, hogy közületek hányan használják a Goodreads nevű oldalt, én viszont rendszeresen szoktam böngészni, és használom is értékelésre és olvasáskövetésre is. Ugye miután befejez az ember egy könyvet, a Goodreads automatikusan küld egy „You finished (ide jön a könyvcím). What’s next?” e-mailt, tehát lényegében küld egy üzenetet, hogy a frissen befejezett olvasmányod után mit szeretnél olvasni. És amikor megláttam ezt a levelet az e-mail fiókomban a Higgy nekem befejezése után… Csak az járt a fejemben, hogy kedves Goodreads, halvány lila gőzöm sincs. Fel sem tudom dolgozni azokat az érzelmeket, amiket ez a regény kiváltott nálam, tovább sem tudok lépni rajta, semmi mást nem akarok olvasni a folytatásán kívül; ezek után hogyan kellene nekem tudnom választani egy új olvasnivalót? Próbáltam én mást keresni magamnak, de semmi más nem kellett, csak az Iskolák országos versenye. Szóval így kerültem én abba a helyzetbe, amit már fentebb is említettem, hogy jelenleg újraolvasom az egészet.
 
– Jó, nem bánom – jutott dűlőre Tahi, és felállt a foteljéből.
– Aztán ne maradjon fent sokáig. Még benézek – szólt neki Rajmund, fel sem nézve a betűiből.
– Fehér, lecsaplak – közölte reflexből, mire a lilák tanára megrökönyödve nézett ránk.
– Bájos iskola – jegyezte meg.
(…)
– Olyan gyorsan felnőnek – szólalt meg Rajmund. – Most komolyan. Az egyik pillanatban még itt ül, és antiszociálisan, mindenkit utálva néz maga elé, aztán hirtelen rablórömizni megy a barátaival – ingatta a fejét (…).
 
Dominiket, Sárát, Rajmundot és Vivit már az első kötetben is sikerült nagyon megkedvelnem, hihetetlenül hamar a legkedvencebb karaktereimhez sorolhattam az ő négyesüket. Csapatként egyre zseniálisabbak lettek, lenyűgözőnek találtam azt, ahogy egy-egy feladatra kiválasztják azt, hogy ki is menjen, szerintem rendkívül leleményesek és kreatívak, nem hagyják, hogy a feladat elhatalmasodjon felettük, nem dőlnek be egykönnyen a versenyt szervezők trükkjeinek.
! SPOILER ! SPOILER ! SPOILER ! Dominik és Vivi párosa hatalmas meglepetést okozott nekem, és ezt abszolút jó értelemben értem. Annyira nagyon cukik együtt, szinte elolvadtam az összes közös jelenetüktől. Tahi reakcióján (amikor meglátta Dominik és Vivi búcsúcsókját a feladat előtt, valamint Rajmund és Sára érzelmesebb elköszönését) elképesztően jól szórakoztam, és én azt is nagyon értékeltem, hogy ennyire aggódott Vivi miatt, viszont a lány hozzáállása az helyzethez is igencsak tiszteletre méltó, imádtam, hogy nem fogja hagyni, hogy pár ember durvább hozzászólása sem érdekli, ő együtt lesz Dominikkel. Váratlanul ért kettejük szerelme, de ez a regény egyik legjobb meglepetése. Imádtam őket külön-külön is, de együtt még aranyosabbak.
Rajmund és Sára is egyre több időt tölt együtt ebben a regényben, hatalmas mosollyal olvastam végig az összes közös jelenetüket. Azt be kell valljam, hogy a Scrabble játszma közben, amikor Rajmund azt tetteti, hogy videóhíváson beszélget valakivel, elég váratlanul ért, teljesen le voltam sokkolva, egyszerűen nem értettem, hogy most mi történik. Már kezdtem aggódni, hogy akkor most tényleg semmi esély arra, hogy ők ketten egy párt alkossanak, és akkor jött a nagy leleplezés, hogy valójában ez csak egy kis visszavágás a csónakos videó miatt. (Ha már megemlítettem ezt a videót… A csónakos feladat, és még inkább az utána történtek, az egyik legkedvencebb jelenetem, imádom őket, öröm volt olvasni, ahogy így képesek megnyílni egymás előtt, együtt önfeledten tudnak szórakozni, élvezik egymás társaságát, jól működnek együtt. Annyira hihetetlen nekem, hogy ezek ketten még mindig nincsenek együtt :D. Na de hátha majd a harmadik kötetben.) Konkrétan szavakkal nem tudnám most kifejezni, hogy mennyire megnyugodtam, amikor Sára megkérte Kerit, hogy nézzen rá Rajmund telefonjára, és kiderült, hogy ő valójában végig Sára reakcióját vette videóra. ! VÉGE A SPOILER RÉSZLEGNEK !
Örültem annak is, hogy egy kicsit jobban megtudhattuk, hogy miért is olyan „balhésak” ezek a karakterek, és azt kell mondjam, Dominik vallomása ütött a legnagyobbat, a szívem szakadt meg ezért a fiúért, miközben a részletes mesélését olvastam.
 
– Melyiket kéred? – kérdezte Andi, észrevéve, hogy megszenvedek a magasabb polccal.
– Az jó lesz, köszi – biccentettem arra, ami felém mutatott.
– Szívesen, ha a tetőről kell valami, szólj, azt is elérem.
 
Hihetetlenül örültem, hogy a pirosak és a bézsek közötti barátság megmaradt, sőt, csak egyre jobb és jobb lett. Minden egyes feladat során támogatják egymást, a megmérettetések vége után tűkön ülve várják, hogy végre visszaérjenek barátaik. Rengetegszer keresik egymás társaságát, amit már csak azért is jó volt látni, mert személy szerint én egy kicsit féltem, hogy a pirosak majd nagyon kivonják magukat az Iskolák országos versenye ismerkedős részéből, és hatalmas felüdülés volt látni, hogy ez egyáltalán nem így van, sőt, nagyszerű kis társasággá alakult a két csoport.
Mondjon bárki bármit, én még mindig tartom magam ahhoz, amit a Bízz bennem értékelésemben állítottam: én nagyon is bírom Pannát. Elképesztő ez a lány, én mindig nagyon jókat szórakozom a monológjain.
 
– Na, ez meglepően okos meglátás volt, Fehér – bólogatott Tahi a szakállát vakargatva. – Le vagyok nyűgözve. Ha így vágna az eszed az órámon is, még kettest is kaphatnál – poénkodott, Rajmund pedig nem várt beszólás hatására elröhögte magát.
– Ahhoz ébren kellene lennem az óráján – vágott vissza nevetve (…).
 
Tahira még mindig csak annyit tudok mondani, hogy egyszerűen zseniális, és kötetről-kötetre egyre jobban megszeretem a karakterét. Sokkal szórakoztatóbb így a történet, hogy a kísérő tanárt is igazán érdekli, hogy mi van a versenyre küldött diákjaival, kiveszi a részét mindenből, segít, ahol csak tud, igazi tagja lett kis csapatjuknak. Tény, hogy az első trilógiában voltak Titanillának jó pillanatai, és azok is jók voltak, na de közel sem olyan jók, mint Tahi jelenetei. Egyszerűen imádtam, ahogy buzdítja versenyzőit, elnyűgöző és nagyon motiváló szavakkal és tanácsokkal fordult mindig hozzájuk, a Rajmund és közte lezajló szóváltások véleményem szerint továbbra is a regény fénypontjai, mindig, amikor megjelenik Tahi egy jelenetben, már alig várom, hogy kapjunk egy kis ugratós részt is velük.
Kocsis igazgató úr továbbra is az egyik legnagyobb kedvenc könyves karakterem. Nagyon szerettem a közösségi médiás kis aktívkodásait, rendkívül szórakoztató egy ember, én kifejezetten imádtam, hogy ennyire bízott a diákjaiban, és az is, hogy céljául tűzte ki, hogy ő akkor is megszeretteti az új Szirtes csapatot a gimnázium tanulóival. Őszintén megmondva, azért látszott, hogy sikerült elérni a célját. Jó, azt nem mondom, hogy teljes mértékben, mert azért nyilván ezen erőfeszítések után is jöttek a negatív hozzászólások, de azért valljuk be, hogy a csapat tagjainak kiválasztásának bejelentése óta sokkal támogatóbb lett a nagytöbbség hozzáállása. Szóval le a kalappal Kocsis előtt!
 
– Cowboy, kéred a másikat? – pillantott Rajmund Dominikra, aki éppen újragumizta a haját.
– Egy ciginek jobban örülnék – ismerte be stresszesen, majd észrevette a mogorván rábámuló Tahit, és hozzátette: – Ha dohányoznék. De nem! – tette fel a kezét visszatartott röhögéssel.
– Én is így gondoltam – biccentett Tahi.
 
Egyedüli negatívumnak azt tudnám felhozni, hogy én már vártam azt, hogy Sára és Rajmund kapcsolata is egy kicsit komolyabbra forduljon. Olvasás előtt az járt a fejemben, hogy a Maradj velem nagyon romantikus volt, rengeteg cuki jelenete volt Hannának és Kornélnak, és én egy kicsit azt vártam, hogy majd ebben is hasonló élményben lesz részünk. Annyiból ez valóban jó, hogy a történet szerelmi szála így nem volt kiszámítható, és az tény, hogy számos nagyon imádnivaló jelenet van Sára és Rajmund főszereplésével, nekem egy hangyányival mégis jobban tetszett volna, ha ők is összejönnek már ebben a regényben. Remélhetőleg erre a harmadik kötetben sor fog kerülni, és nagyon szorítok, hogy ne a legeslegvégén történjen meg.
Ezen kívül már csak egy dolog volt, ami egy kicsit zavart, az pedig nem más, hogy Kocsis posztjainak említése után sokszor több oldalon keresztül is csak a bejegyzések alatti kommentekről olvashatunk, amelyek az esetek többségében kifejezetten szórakoztatóak, viszont akadtak olyan alkalmak, amikor azt éreztem, hogy ezek helyett inkább lehetett volna a Szirtes csapat is főszerepben, szívesebben olvastam volna róluk. Értem én, hogy szükséges ezeket látnunk ahhoz, hogy ténylegesen átéljük, milyen sarazáson is esik keresztül ez a négy fiatal, de szerintem nagyon ideillő az a mondás, hogy „a kevesebb néha több”.
Megvannak ennek a könyvnek is a maga hibái, de ezek egyáltalán nem vettek el az olvasás élményéből, így is mindenféle habozás nélkül meg tudom adni neki az 5 csillagot.
 
Azért vagyok itt, mert unok az lenni, akiről mindenki hallott, de akit senki nem ismer.
 
Mindent figyelembe véve, Leiner Laura Higgy nekem című regénye méltó folytatása lett a Bízz bennemnek. Tökéletes nyári olvasmány, bátran merem mindenkinek ajánlani, aki egy szórakoztató, mégis elgondolkodtató történetre vágyik. Higgyetek nekem, maradandó élményben lesz részetek.
Értékelés: 5 csillag
 
Higgy nekem | Moly
 
Higgy nekem | Goodreads
 
Higgy nekem | Beszerzéshez szükséges linkek (nyomtatott könyv)
 
Leiner Laura | Elérhetőségek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése